-
1 ἧπαρ
ἧπαρ, ατος, τό, die Leber; ἧπαρ ἔδειρον δέρτρον ἔσω δύνοντες Od. 11, 577; φασγάνῳ οὖτα καϑ' ἡπαρ Il. 20, 469; πρὸς στῆϑος, ὅϑι φρένες ἦπαρ ἔχουσιν Od. 9, 301; ἧπαρ ὑπὸ πραπίδων Il. 11, 578; öfter Tragg. u. in Prosa; ἔφερον ὑφ' ἥπατος, von der schwangeren Frau, Eur. Suppl. 919; vgl. Bion. 4, 85. – Oft als Sitz der Empfindungen und Leidenschaften, bes. des Zorns u. der Liebe, Tim. Locr. 100 a τῶ ἀλόγω μέρεος τὸ ἐπιϑυματικὸν περὶ τὸ ἧπαρ, wo wir Nieren oder Herz sagen; so Aesch. ἄλγησον ἧπαρ ἐνδίκοις ὀνείδεσιν, Eum. 130; δῆγμα δὲ λύπης οὐδὲν ἐφ' ἧπαρ προςικνεῖται Ag. 766; Ch. 270; χωρεῖ πρὸς ἧπαρ γενναία δύη Soph. Ai. 918; ὥς μ οι ὑφ' ἥπατι δεῖμα χλοερὸν ταράσσει Eur. Suppl. 599; von der Liebe, ἧπαρ ἄμυσσεν Theocr. 13, 71, vgl. 11, 16. – Nach Plin. H. N. 32, 11, 53 auch = ἥπατος.
-
2 ἧπαρ
A liver, Od.9.301, Gal.2.575, etc.; of various animals, as a favourite dish,κάπρου Ar.Fr.318.5
;καπρίσκου Crobyl.7
; [ ἐρίφον] Euphro 1.23;εἰ μὴ σὺ χηνὸς ἧπαρ ἔχεις Eub.101
, cf. Ath.3.106fsq., Poll.6.49;φασγάνῳ οὖτα καθ' ἧπαρ Il.20.469
; παῖσαι ὑφ' ἧπαρ or πρὸς ἧπαρ, S.Ant. 1315, E.Or. 1063;ὑφ' ἧπαρ πεπληγμένη S.Tr. 931
; ὑφ' ἥπατος φέρειν, of pregnant women, E.Supp. 919 (lyr.): as the seat of the passions, anger, fear, etc., A.Ag. 432 (lyr.), 792 (anap.), Eu. 135, E.Supp. 599 (lyr.);χολὴν οὐκ ἔχεις ἐφ' ἥπατι Archil.131
;χωρεῖ πρὸς ἧπαρ.. δύη S.Aj. 938
; τήκειν ἧ. Call.Aet.Oxy. 2079.8, cf. Fr. 222; of love,χαλεπὸς γὰρ ἔσω θεὸς ἧπαρ ἄμυσσεν Theoc. 13.71
;τὸ μὲν θυμοειδὲς περὶ τὰν καρδίαν, τὸ δ' ἐπιθυματικὸν περὶ τὸ ἧπαρ Ti.Locr.100a
, cf. Plu.2.45of. -
3 ηπαρ
ἥπᾰτος τό печень (у древних она считалась важнейшим жизненным органом и седалищем страстей и чувств, а потому, в переносном значении, соответствует современному понятию сердце)φασγάνῳ οὖτα καθ΄ ἧ. ἐκ δέ οἱ ἧ. ὄλισθεν Hom. — (Ахилл) мечом поразил (Троя) в печень, и печень у него вывалилась;
παίειν ὑφ΄ ἧ. Soph. и πρὸς ἧ. Eur. — ранить в печень;ὑφ΄ ἥπατος φέρειν Eur. — носить над печенью, т.е. в чреве, «под сердцем» (= быть беременной);πρὸς ἧ. χωρεῖν Soph. — терзать сердце -
4 προς-ικνέομαι
προς-ικνέομαι (s. ἱκνέομαι), hinzukommen, hingelangen; δῆγμα δὲ λύπης οὐδὲν ἐφ' ἧπαρ προςικνεῖται, Aesch. Ag. 766; bes. als Schutzflehender, προςίξομαι μεσόμφαλόν ϑ' ἵδρυμα, Λοξίου πέδον, Ch. 1031; c. gen., Ar. Equ. 758; vgl. Aesch. Ch. 1029.
-
5 παίω
Aπαῖ X.Cyn.6.18
codd.: [tense] fut. , X.An.3.2.19, , Lys. 459: [tense] aor.ἔπαισα Supp.Epigr.2.509.4
, al. (Crete, v B. C.), A.Pers. 397, X.An.5.8.10: [tense] pf. , ( ὑπερ-) Ar.Ec. 1118, D.50.34:—[voice] Med., [tense] impf.ἐπαιόμην Plu.Pomp.24
: [tense] aor.ἐπαισάμην X. Cyr.7.3.6
:—[voice] Pass., [tense] aor. , Ch. 184, Luc.Salt.10: [tense] pf. πέπαισμαι ([etym.] ἐμ-) Ath.12.543f; but the pass. tenses were mainly supplied by πλήσσω (παίσαντές τε καὶ πληγέντες S.Ant. 171
); and ἐπάταξα (from πατάσσω ) was generally used as [tense] aor.:—poet. Verb (not in Hom., rare in [dialect] Att. Prose), strike, smite, whether with the hand, or with a rod or other weapon,σκυτάλοισί τινας Hdt.3.137
, cf. A.Ag. 1384, etc.: freq. with acc. omitted,παισθεὶς ἔπαισας Id.Th. 957
; παῖε πᾶς strike home!, E.Rh. 685; παισάτω πᾶς ( παῖς codd.),παῖ δή, παῖ δή X.Cyn.
l.c.;π. τινὰ ἐς τὴν γῆν Hdt.9.107
;π. τινὰ μάστιγι S.Aj. 242
(lyr.), etc.;π. ὑφ' ἧπαρ αὑτήν Id.Ant. 1315
;παίσας πρὸς ἧπαρ φασγάνῳ E.Or. 1063
;π. τινὰ ἐς τὴν γαστέρα Ar.Nu. 549
;εἰς τὰ στέρνα X.Cyr. 4.6.4
;τινὰ ἐς πλευρὰν ξίφει E.Rh. 794
;κατὰ τὸ στέρνον X.An.1.8.26
; , cf. OT 1270;τὸν νῶτόν τινος Alciphr.3.43
: c. dupl. acc.,π. ῥοπάλῳ τινὰ τὸ νῶτον Ar.Av. 497
: c. acc. cogn., ὀλίγας π. (sc. πληγάς) X.An.5.8.12; τί μ' οὐκ ἀνταίαν ἔπαισέν τις (sc. πληγήν) ; S.Ant. 1309 (lyr.); π. ἅλμην, of rowers, A.Pers. 397, E.IT 1391:—[voice] Med., ἐπαίσατο τὸν μηρόν he smote his thigh, X.Cyr. 7.3.6, cf. Plu.Pomp.24:—[voice] Pass.,παιομένους Th.4.47
, cf. A.Pers. 416, Antipho 2.4.4, etc.; πὺξ παιόμενος, opp. ἐγχειριδίῳ πληγείς, Lys. 4.6.b rarely of missiles, X.Cyr.6.4.18:—[voice] Pass.,τὰ παιόμενα τοῖς κεραυνοῖς Plu.2.665d
; of atoms, παίονται καὶ παίουσι τὸν ἅπαντα χρόνον ib.1111e.2 c. acc. instrumenti, drive, dash one thing against another, ναῦς ἐν νηῒ στόλον ἔπαισε struck its beak against.., A.Pers. 409;π. λαιμῶν εἴσω ξίφος E.Or. 1472
(lyr.); [ναῦς] θάλασσα π. πρὸς χωρία δύσορμα Plu.Pyrrh.15
: metaph.,ἐν δ' ἐμῷ κάρᾳ θεὸς.. μέγα βάρος ἔπαισεν S.Ant. 1274
(lyr.).II intr., strike, dash against or upon, (anap.);πρὸς τὰς πέτρας π. X.An.4.2.3
: c. acc.,ἔπαισεν ἄφαντον ἕρμα A.Ag. 1007
(lyr.); λανθάνει στήλην ἄκραν παίσας, of a charioteer, S.El. 745. (From Παϝιω, cf. Lat. pavio, pavimentum.) -
6 χωρέω
Aχωρήσω Il.16.629
, Hdt.5.89, 8.68.β, Hp.Nat.Puer.18, and in later Prose, as D.H.4.9, Luc.DDeor. 20.15, etc.; [dialect] Att. only in Th.1.82 (exc. in compds.,ἀνα-χωρήσω Id.7.72
,ἀπο- X.Eq.Mag.6.2
,προ- Th.3.4
,προς- Id.2.2
,συγ- Id.1.140
, etc.); elsewh. in Trag. and [dialect] Att. always in med. form, χωρήσομαι, A.Th. 476, S.El. 404, Th.2.20, etc., and freq. in compds.: [tense] aor. ἐχώρησα, [dialect] Ep. χώρησα, Il.15.655, h.Cer. 430, Th.4.120, etc.: [tense] pf.κεχώρηκα Hdt.1.120
, 122, Th.1.122, Hp.Acut.19, etc.:—[voice] Pass., [tense] fut. χωρηθήσομαι ([etym.] συγ-) Plb.15.17.5: [tense] aor. ἐχωρήθην ([etym.] συν-) X.HG 3.2.31, D.38.4: [tense] pf. κεχώρηται ([etym.] παρα-) D.H.11.52, ([etym.] συγ-) Pl. Phlb. 15a: ([etym.] χῶρος):—make room for another, give way, withdraw,ἐχώρησαν πάλιν αὖτις Il.17.533
; γαῖα ἔνερθε χώρησεν the earth gave way from beneath, i. e. opened, h.Cer. l.c.; χ. πρύμναν, = κρούεσθαι πρύμναν, put back, retire, E.Andr. 1120; begone!A.
Eu. 196, cf. E.Or. 1678, Med. 820, etc.—The uncom pounded word does not occur in Od. and only [tense] fut. and [tense] aor. in Il.—Construction:1 c. gen. rei vel loci,χώρησεν τυτθὺν ἐπάλξιος Il.12.406
;νεῶν ἐχώρησαν 15.655
;νεκροῦ χωρήσουσι 16.629
; alsoνηῶν ἄπο.. ἐχώρησαν προτὶ Ἴλιον 13.724
; ;ἔξω τῶνδε δωμάτων χωρεῖτε A.Eu. 180
; ;ἐκ προαστίου S.El. 1432
.2 c. dat. pers., give way to one, make way for him, retire before him,οὐδ' ἂν Ἀχιλλῆϊ χωρήσειεν Il.13.324
, cf. 17.101.II after Hom., go forward, advance,τὸ πῦρ.. πρόσω κεχώρηκεν Call.
in PSI11.1216.34; simply, go or come, Hdt.1.10, etc.; go on one's journey, travel, S.OT 750;χ. ἐπ' ἀδελφεοῦ βίαν Pi.N.10.73
, etc.; ; χ. πρὸς ἔργον come to action, S.Aj. 116, Ar.Ra. 884; χ. πρὸς ἧπαρ go to one's heart, S.Aj. 938; χωρῶν ἀπείλει νῦν go and threaten, Id.OC 1038;διὰ φόνου χ. E.Andr. 176
; τὰ τοξεύματα ἐχώρει διὰ τῶν ἀσπίδων, of weapons, X.An.4.2.28; τὸ ὕδωρ κατὰ τὰς τάφρους ἐχώρει it went off by.., Id.Cyr.7.5.16;ἄνω ποταμῶν χωροῦσι παγαί E.Med. 410
(lyr.), cf. X.HG2.4.10; χώρει κάτω go downwards, i.e. beginning from the upper parts of the body, A.Pr.74;διὰ στόμα χωροῦντα.. ἀφρόν E.Med. 1174
; χ. κύκλῳ [ὁ ποταυός] Pl.Phd. 113b; ὁμόσε χ. τισί to join battle, Th.6.101, Ar.Lys. 451, cf.ὁμόσε 1.2
;χ. ὁμόσε τοῖς λόγοις E.Or. 921
;χ. δειπνήσων Ar.Fr. 272
;πρὸς τὸ ἱερὸν χωρῆσαι δρόμῳ Th.1.134
;χωροῖς ἂν εἴσω S.El. 1491
, Ph. 674;χώρει, ξέν', ἔξω Id.OC 824
: of Time, νὺξ ἐχώρει the night was passing, near an end, A.Pers. 384;βιοστερὴς χ.
wander about,S.
OC 747: Medic., of excretions,τὰ χωρέοντα μὴ τῷ πλήθει τεκμαίρεσθαι, ἀλλ' ὡς ἂν χωρέῃ οἷα δεῖ Hp.Aph.1.23
; also of the menses, Id.Mul.1.2: c. acc. loci, .2 go forward, make progress,τοὔργον οὐ χωρεῖ πρόσω A.Dict.
in PSI11.1209.16; (lyr.); χωρεῖ.. τὸ πρᾶγμα ib. 509;τόκοι χωροῦσιν Id.Nu.18
;χωρεῖ τὸ κακόν Id.V. 1483
, Nu. 907 (both anap.).3 come to an issue, turn out in a certain manner, παρὰ σμικρὰ.. κεχώρηκε have come to little, of the event of oracles, Hdt.1.120;εὐτυχέως χ. Id.3.39
; κακῶς χ. turn out ill, Pl.Lg. 684e;δόξα δ' ἐχώρει δίχα E.Hec. 117
(anap.), cf. Hel. 759: freq. abs., advance, succeed, Hdt.3.42, 5.89;πάντα διὰ πράξεων καὶ.. ἀγώνων κεχωρηκότα.. Ῥωμαίοις Onos.Praef.8
;τὰ πράγματα χωρεῖ κατὰ λόγον Plb. 28.17.12
;ὁ λόγος ὁ ἐμὸς οὐ χωρεῖ ἐν ὑμῖν Ev.Jo.8.37
(unless in signf. 111. infr.); also, to be possible,οὐ γάρ οἱ χωρεῖ περιβαλεῖν κτλ. Ael. VH1.3
(sed leg. ἐγχωρεῖ).4 to be spread abroad, ἡ φάτις κεχώρηκε a report spread, Hdt.1.122; διὰ πάντων οὕτως ἐχώρει τίς ἕψεται;" X.Cyr.3.3.62;κλαυθμὸς διὰ πάντων ἐχώρει Plu.Rom.19
; ὄνομα δόξῃ διὰ πάντων ἀνθρώπων κεχωρηκός a name spread abroad, ib.1.5 of money, to be spent,τὰς μὲν δαπάνας χωρεῖν ἐντελεῖς ἐκ τῶν οἴκων, τὰ δὲ ἔργα μὴ τελείσθαι λυσιτελούντως πρὸς τὴν δαπάνην X.Oec.20.21
; B 6 ([place name] Sparta), cf. 1432.4 (Messene, i B. C./i A. D.).III trans., have room for a thing, hold, contain, freq. of measures,κρητὴρ χωρέων ἀμφορέας ἑξακοσίους Hdt.1.51
, cf. 192, 4.61, Ar.Nu. 1238, Pl.Smp. 214a;οὐκ ἐχώρησεν αὐτοὺς ἡ πόλις Th.2.17
, cf. D.21.200, Aeschin.3.164, E.Hipp. 941; ;ποτήρια.. οὐχὶ χωροῦντ' οὐδὲ κόγχην Pherecr. 143.3
(troch.);κοτύλας χ. δέκα Men.Kol.Fr.2
, cf. Diph.96, etc.; χωρήσατε ἡμᾶς take us into your hearis! 2 Ep.Cor.7.2; find room for..,Ev.Matt.
19.11 (so perh. intr., Ev.Jo.8.37, v. supr. 11.3); to be capable of,τὸ Κάτωνος φρόνημα Plu.Cat.Mi.64
: c. inf., to be capable of doing, οὐ χωρεῖ μεγάλην διδαχὴν ἀδίδακτος ἀκούειν (v. l. for ἀκουή) Ps.-Phoc.89;δωρεὰν ὅσην οὐκ ἐχωρήσατε αἰτεῖσθαι IG7.2713.11
(Acraeph., Oratio Neronis). -
7 χωρέω
χωρέω, fut. gew. att. χωρήσομαι, selten χωρήσω, s. Poppo obs. in Thuc. p. 149, – 1) Raum geben, Platz machen, weichen, sich zurückziehen, νηῶν ἄπο Τρῶες ἐχώρησαν προτὶ Ἴλιον Il. 13, 724; ἀπὸ κρατερῆς ὑσμίνης χωρήσαντες 18, 244; πάλιν αὖτις χωρεῖν 17, 533; γαῖα ἔνερϑεν χώρησεν, von unten her wich die Erde, sie that sich von einander, H. h. Cer. 430; – c. gen. des Ortes oder der Sache, vor der man zurückweicht oder weggeht, χώρησεν τυτϑὸν ἐπάλξιος Il. 12, 406; νεῶν ἐχώρησαν 15, 655; νεκροῦ χωρήσουσι 16, 629; u. c. dat. der Person, vor der Einer sich zurückzieht, οὐδ' ἂν Ἀχιλλῆϊ χωρήσειεν, 13, 324. 17, 101 (in der Od. kommt das simplex nicht vor); ἐκ πυλῶν χωρήσεται Aesch. Spt. 458. – 2) von der Stelle gehen, sich fortbewegen, von Personen und Sachen; ἔξω τῶνδε δωμάτων τάχος χωρεῖτε Aesch. Eum. 171, u. öfter, wie Soph.; auch χωρῶ πρὸς ἔργον, ich gehe ans Werk, an die Ausführung, Ai. 116 ( Thuc. 1, 18. 3, 831; vom Schmerze, χωρεῖ πρὸς ᾗπαρ δύη 918; Eur. oft; χωρεῖ τὸ ὕδωρ, das Wasser geht od. fließt, im Ggstz des stehenden, Xen. Cyr. 7, 5,16; τὸ τόξευμα χωρεῖ διὰ τοῦ ϑώρακος, der Pfeil geht, dringt durch den Panzer, An. 4, 2,28; auch von der Zeit, νὺξ ἐχώρει, die Nacht rückte vor od. ging zu Ende, Aesch. Pers. 382; ἐπί τι, wozu, woran gehen, ἐχώρησεν ἐπ' ἀδελφεοῦ βίαν Pind. N. 10, 73; oft = marschiren, Thuc. u. Xen., ἐναντίοι ἐχώρουν τοῖς Πέρσαις, rückten ihnen entgegen, Cyr. 7, 1,32. – Daher übertr., im Gange sein, gangbar sein, vom Gelde und von Gerüchten, ἡ φάτις κεχωρήκεε, das Gerücht hatte sich verbreitet, Her. 1, 122; λόγος ἐχώρει πολὺς ἐκ Σικελίας ὡς Plat. Ep. VII, 338 b; διὰ πάντων χωρεῖν, durch Alle hindurchgehen, sich unter Allen verbreiten, Xen. Cyr. 3, 3,62, wie ὄνομα κεχωρηκὸς διὰ πάντων Plut. Thes. 36; Rom. 19, oft; – εἴς τι, auf Etwas eingehen, sich worauf beziehen, berufen, Ar. Ran. 641. – 3) von Statten gehen, Fortgang haben; Her. 3, 42. 5, 89; auch εὖ, εὐτυχῶς, 3, 39; οὐ χωρεῖ τοὖργον Ar. Pax 472; ὅταν μηκέτι χωρῇ αὐταῖς ἐργαζομέναις Arist. H. A. 9, 40; vom Orakel, in Erfüllung gehen, Her. 1, 120; übh. gelingen, χωρήσαντός οἱ τούτου, da ihm dies gelang, 3, 43; κακῶς αὐτοῖς ἐχώρησεν ἡ κατοίκισις Plat. Legg. III, 684 e; τὰ πράγματα χωρεῖ κατὰ λόγον Pol. 28, 15, 12. – Auch = vor sich gehen, angehen, ἀγὼν χωρεῖ πρὸς ἔργον, der Kampf kommt zu Stande, Ar. Ran. 884. – Vom Gelde, eingehen, einkommen, οἱ τόκοι χωροῦσιν Ar. Nubb. 18. – Bei Sp. = angehen, möglich sein, Ael. – 4) einen Raum, eine Stelle einnehmen, in sich fassen, enthalten, aufnehmen, bes. von Maaßen, χωρέει ἀμφορέας ἑξακοσίους, Her. 1, 51. 70. 192. 4, 61. 81; γαῖα, ἣ χωρήσεται τοὺς μὴ δικαίους καὶ κακοὺς πεφυκότας Eur. Hipp. 941; ἓξ χοεῖς χωρήσεται Ar. Nubb. 1219; Plat. Conv. 214 a; Xen. An. 1, 5,6; ἡ πόλις αὐτὸν οὐ χωρεῖ Dem. 21, 200; übertr., ὅσον αἱ κεφαλαὶ αὐτοῖσιν ἐχώρεον, sie schrieen, so Viel ihre Köpfe faßten, aus vollem Halse, Arr.; auch τὸ φρόνημα, Plut. Cat. min. 46.
-
8 παιω
(fut. παίσω, реже παιήσω)1) бить, ударять(τινὰ μάστιγι Soph.)
πὺξ παιόμενος Lys. — избитый кулаками;παῖε πᾶς! Eur., Arph. — бей вовсю!;π. διπλῆν (sc. πληγήν) Soph. — наносить двойной удар;ἐπαίσατο τὸν μηρόν Xen. — (Кир) хлопнул себя по бедрам;π. ἅλμην Aesch., Eur. — ударять море (веслами), т.е. грести;π. τινὰ ἐς τέν γῆν Her. — (ударами) повалить кого-л. на землю;π. ἐφ΄ ἁλὴ τὰν μᾶδδαν Arph. — стучать хлебом по соли, т.е. питаться хлебом и солью2) поражать(τινὰ μαχαίρᾳ Soph.; τινὰ πρὸς ἧπαρ φασγάνῳ Eur.; π. εἰς τὰ στέρνα и κατὰ τὸ στέρνον Xen.; ῥοπάλῳ π. τινὰ τὸ νῶτον Arph.)
π. ἐπὴ νόσῳ νόσον Soph. — наносить рану на рану, т.е. к старой ране прибавлять новую;π. τινὰ ἐν κάρᾳ μέγα βάρος Soph. — обрушить на чью-л. голову страшную тяжесть, т.е. тяжко покарать кого-л.;π. τοῖς ῥήμασι Arph. — громить речами3) жалить(ὅταν παίσῃ ἄνθρωπον, sc. ὅ σκορπίος NT.)
4) вонзать(ξίφος λαιμῶν εἴσω Eur.)
5) прогонять, отгонять(τοὺς σφῆκας ἀπὸ τῆς οἰκίας Arph.)
6) Arph. = βινέω См. βινεω7) ударяться, натыкаться(στήλην Soph.; πρὸς τὰς πέτρας Xen.)
; перен. биться(πρὸς κύμασιν ἄτης Aesch.)
-
9 ὠθέω
A (troch.), D.9.65, ([etym.] ἐξ-) Th. 7.52, etc., and ἐώθει even in h.Merc. 305; [dialect] Ion. and [dialect] Ep. [ per.] 3sg.ὤθει Il.21.241
; [dialect] Ion.ὤθεσκε Od.11.596
: but is f.l. for ὠθεῖ ([place name] Kirchhoff): [tense] fut. , Ar.Ec. 300 (lyr.), ([etym.] ἐξ-) S.Aj. 1248; but , Andr. 344, and always in Prose;ἀπ-ώσω Od.15.280
, [dialect] Ep. inf.ἀπ-ωσέμεν Il.13.367
: [dialect] Att. [tense] aor. , etc., ([etym.] ἐξ-) S.OC 1296, 1330, etc.; [dialect] Ion. and [dialect] Ep.ὦσα Il.1.220
, Hdt.7.167, [dialect] Ep.ὤσασκε Od.11.599
; butἔωσα Il.16.410
, ([etym.] ἀπ-) Od.9.81; laterὤθησα Ael.NA13.17
, etc.: [tense] pf. ἔωκα ([etym.] ἐξ-) Plu.2.48c: [tense] plpf. ἐώκει ([etym.] ἐξ-) Id.Brut.42:—[voice] Med., [tense] fut. ὤσομαι ([etym.] ἀπ-) S.El. 944, etc., ([etym.] δι-) A.Fr.199.9, etc.:—[dialect] Att. [tense] aor.ἐωσάυην Th.4.43
, Ar.V. 1085 (troch., with vv. ll.); [dialect] Ion. and [dialect] Ep.ὠσάμην Il.16.592
, Hdt.9.25, v.l. in Ar.V.l.c.:—[voice] Pass., [tense] fut. (v.l. ὠθήσομαι), ([etym.] ἐξ-) D.24.61: [dialect] Att. [tense] aor. ἐώσθην ([etym.] ἐξ-) X.HG2.4.34, etc.; later ὤσθην ([etym.] ἐξ-) Arr.An.4.25.3, Plot.4.4.45: [dialect] Att. [tense] pf.ἔωσμαι X.Cyr.7.1.36
, ([etym.] ἀπ-, περι-) Th.2.39, 3.57; [dialect] Ion. part.ἀπωσμένος Hdt.5.69
:— thrust, push,I mostly of human force, as of Sisyphus, σκηριπτόμενος χερσίν τε ποσίν τε λᾶαν ἄνω ὤθεσκε ποτὶ λόφον he kept pushing it.., Od.11.596, cf. 599; ; [ἔγχος] ὑπὲκ δίφροιο pushed it away from.., Il.5.854;ἂψ ἐς κουλεὸν ὦσε ξίφος 1.220
; ; τὸν δε' Ζεὺς ὦσεν ὄπισθε χειρί ib. 694, cf. 13.193;ὦσαί [τινα] ἀφ' ἵππων 5.19
; ἀφ' ἵππων χαμᾶζε ib. 835, etc.; so ὦσαι ἑωυτὸν ἐς τὸ πῦρ rush into the fire, Hdt.7.167; ὠ. τινα ἐπὶ κεφαλήν throw him headlong down, Pl.R. 553b ([voice] Pass.,ὠθέεσθαι ἐπὶ κ. Hdt.7.136
);ὠ. τινα ἐπὶ τράχηλον Luc.DMort.27.1
;πετρῶν ὦσαι κάτω E.Cyc. 448
, cf. Pl.Phdr. 229c;εἰς λιθοτομίας D.53.17
: freq. of weapons, ὠ. ξίφος δἰ ἀμφοτέρων thrust it through both, Hdt.3.78; ; ;φάσγανον δἰ ἥπατος Id.Med. 379
;ξίφος πρὸς ἧπαρ Id.Hel. 983
;δαλοῦ κώπην ἔσω βλεφάρων Id.Cyc. 485
(anap.), cf. 636; ἐκ μηροῦ δόρυ ὦσε θύραζε forced it out from the thigh, Il.5.694; τὸ ἱμάτιον ὦσαι εἰς τὸ στόμα stuff it into his mouth, Thphr.Char.2.4: τὴν θύραν ὠθεῖ forces the door, Ar.V. 152, cf. Lys.1.24; : sts. of other than human force, as of a stream,ὦσε δὲ νεκρούς Il.21.235
, cf. 241; of the wind,Νότος μέγα κῡμα ποτὶ.. ῥίον ὠθεῖ Od.3.295
; [ὁ ποταμὸς] ὠθεῖ κῦμα Metagen.6.3;ὠ. κολόκυμα Ar.Eq. 692
: metaph., .3 thrust out, banish,ὠ. ἅπαντας τὸν ἀσεβῆ S.OT 1382
; ; ; ;ἔξω τινὰ φυγάδα Pl.R. 560d
; σπονδῶν ἄπο, ἀπὸ τῶν ἱερῶν, E.Ba.46, Aeschin. 2.86;ὠ. τινας ἀθάπτους S.Aj. 1307
:—[voice] Pass.,ὠθούμεθ' ἔξω Id.Fr.583.7
.4 metaph., ὠ. τὰ πρήγματα push matters on, hurry them, Hdt.3.81;ἐπιθυμία ὠθεῖ ἐπὶ τὰς ἀπολαύσεις Arist.VV 1250a24
.5 abs., ὦσα παρέξ pushed off from land, Od.9.488;ὤθει βιαίως E.Tr. 356
, cf. X.HG7.4.31; τὸ ὠθοῦν the motive power, Pl.Cra. 401d.II [voice] Med., mostly in [tense] aor., thrust or push away from oneself, force back, esp. in battle, freq. in Il., ;τείχεος ἂψ ὤσασθαι 12.420
; ὤσασθαι προτὶ Ἴλιον, προτὶ ἄστυ, 8.295, 16.655;τὴν ἵππον ὤσαντο Hdt.9.25
, cf. 3.72, 6.37;ὤσασθαί τινας κατὰ βραχύ Th.4.96
;ὠσαμένων τὸ εὐώνυμον κέρας Id.6.70
, etc.; once in Trag., E.IT 326: of a horse, throw its rider, Thgn.260 (s.v.l.).2 intrans., push, press forward, Th.4.11,35, Plu.Ages.32;ὠθεῖσθαι εἰς τὸ πρόσθεν X.HG7.1.31
;πρὸς τὴν πληγὴν ὁμόσε ὠθεῖσθαι Pl.Euthd. 294d
;εἰς χεῖρας ὠθεῖσθαι τοῖς ἐναντίοις Plu.Thes.5
.III [voice] Pass., to be thrust, pushed, or forced, rush or fall violently,ἐπὶ κεφαλήν Hdt.
(v. supr.1.1); ; , etc.;ἱδρῶτες ταχέως ὠθούμενοι Hp.Aph.7.85
.2 [voice] Med., crowd, throng, jostle, X.Cyr.3.3.64;ὠ. ὥσπερ ὕες Theoc.15.73
, cf. Arist.HA 572b25: impers. in [voice] Pass., ἐπὶ μέζον ὠθεῖται the crush gets worse, Herod.4.54. -
10 Heart
subs.Centre: P. and V. τὸ μέσον.Interior of a country: P. μεσογεία, ἡ.Seat of the feelings: P. and V. ψυχή, ἡ, Ar. and V. καρδία, ἡ, θυμός, ὁ, κέαρ, τό, φρήν, ἡ, or pl., V. σπλάγχνον, τό, or pl., ἧπαρ, τό.Have the heart to, v.; P. and V. ἀξιοῦν (infin.), δικαιοῦν (infin.), V. τολμᾶν (infin.), ἐπαξιοῦν (infin.), Ar. and V. τλῆναι ( 2nd aor. of τλᾶν) (infin.).Take to heart: P. ἐνθύμιον ποιεῖσθαί (τί).Be vexed at: P. χαλεπῶς φέρειν (acc.), V. πικρῶς φέρειν (acc.).An honest grief I know goes to the heart: V. χωρεῖ πρὸς ἧπαρ, οἶδα, γενναία δύη (Soph., Aj. 938).Take heart: P. and V. θαρσεῖν, θρασύνεσθαι, V. θαρσύνειν, P. ἀναρρωσθῆναι (aor. pass. of ἀναρρωννύναι).Smitten to the heart: V. φρένας... εἰς αὐτὰς τυπείς (Æsch., P.V. 361).Speak from the heart: V. λέγειν... τὸν ἐκ φρενὸς λόγον (Æsch., Choe. 107).Through cowardice you give rein to your tongue, though you think not thus at heart: V. δειλίᾳ γλώσσῃ χαρίζει τἄνδον οὐχ οὕτω φρονῶν (Eur., Or. 1514).To make her weep though she rejoice at heart: V. ὡστʼ ἐκδακρῦσαι γʼ ἔνδοθεν κεχαρμένην (Eur., Or. 1122).( I swear) that I will speak truly to you from my heart: V. ἦ μὴν ἐρεῖν σοι τἀπὸ καρδίας σαφῶς (Eur., I.A. 475).With a light heart: P. and V. ῥᾳδίως, P. εὐχερῶς, V. κούφως.They were going to have experience of Lacedaemonians whose heart was in their work: P. Λακεδαιμονίων ὀργώντων ἔμελλον πειράσεσθαι (Thuc. 4, 108).Woodhouse English-Greek dictionary. A vocabulary of the Attic language > Heart
-
11 ἐξ-ακοντίζω
ἐξ-ακοντίζω, (einen Wurfspieß heraus) schleudern, τὰ δόρατα, Xen. Hell. 5, 4, 40; δοράτια D. Cass. 47, 43; absolut, ἐπί τινα, Plut. Artax. 9; auch τοῖς δόρασιν, mit den Speeren schleudern, Xen. An. 5, 4, 25 Hell. 4, 6, 11. Auch φάσγανον πρὸς ἧπαρ, hineinstoßen, Eur. Herc. Fur. 1149; ὅσας – χεῖρας ἐξηκόντισα, hastig ausstrecken, I. T. 362; αἳ τῆςδε γῆς – κῶλον ἐξηκόντισαν Bacch. 665, d. i. schnell entfliehen aus diesem Lande; übertr., τί τοὺς Ὀδυσσέως ἐξακοντίζω πόνους Tr. 444, drohend verkünden; πρός τι, darauf erwidern, Suppl. 456; ὅταν γλώσσῃ ματαίους ἐξακοντίζῃ λόγους Men. Stob. fl. 36, 12; komisch πνοήν, vom Dampfe beim Kochen, Antiphan. bei Ath. XIV, 624 a.
-
12 εξακοντιζω
(ἐπί τινα Plut. и κατά τινος Diod.)
2) вонзать(φάσγανον πρὸς ἦπαρ Eur.)
3) стремительно вскидыватьγενείου χεῖρας ἐξακοντίσαι Eur. — касаться руками (чьего-л.) подбородка ( в знак мольбы):
ἐ. κῶλον τῆς γῆς Eur. — поспешно покидать страну4) повествовать, рассказывать, говорить, возвещать(τοὺς Ὀδυσσέως πόνους Eur.; ματαίους λόγους Men.)
ἐξακοντίσαι τι πρός τι Eur. — возразить чем-л. на что-л. -
13 θιγγάνω
A : 2 [tense] fut. : [tense] aor.2ἔθῐγον Archil.71
, E.Ba. 304, etc.; [dialect] Lacon. inf. :—[voice] Pass., [tense] aor.θιχθῆναι S.E.M.9.258
:—touch, handle: abs.,μὴ θίγγανε IG12(3).451
([place name] Thera), etc.: usu. c. gen., , etc.; χερσὶ or χερὶ θ. τινός, Id.Th.44, E.Ba. 1318;δι' ὁσίων χειρῶν S.OC 470
: c. acc., χεῖρα (s. v.l.)Νεοβούλης θιγεῖν Archil.
l.c.; χερσὶ γλαυκᾶς ἐλαίας θιγοῦ[σ' ὄζον] Limen.6 (dub. l.):—[voice] Pass., to be touched, Arist.HA 495a6.2 take hold of, τινος S.Aj. 1410 (anap.), etc.; θ. ὠλέναισιν τέκνου embrace, E.Ph. 300 (lyr.); θ. γυναικός have intercourse with.., Id.Hipp. 1044; θ. εὐνῆς ib. 885, cf. S.OC 329: abs., E.El.51; γλίχεται θιγεῖν καὶ συνεῖναι, of man's aspiration after God, Phld.D. 3.1.3 touch, attempt, παντὸς.. λόγου κακοῦ γλώσσῃ θ. S.Ph. 408; ;θ. πονηρίας Isyll.5
; in hostile sense, attack, (lyr.);σώματος τοῦ σοῦ Id.IA 1351
(troch.).II metaph., of the feelings, touch, θιγγάνει σέθεν τόδε; Id.Hipp. 310; ψυχᾶς, φρενῶν, Id.Alc. 108; πολλὰ θ. πρὸς ἧπαρ reach to the heart, A.Ag. 432 (lyr.).2 touch upon, in speaking or discussion, Arist.Metaph. 988a23,al., Pol. 1323b38; also of the mind, apprehend,νοῦς.. θιγγάνων καὶ νοῶν Id.Metaph. 1072b21
, al.3 reach, win,ἀγώνων Pi.I.1.18
, etc. also c. dat., θ. ἡσυχίᾳ, ἀρεταῖς, ψεύδει, Id.P.4.296, 8.24, 9.42; reach, hit,διαβολὴ θ. τινός Plu.Alex.10
.—Not found in pure [dialect] Att. Prose ( ἅπτομαι being used), but used by X.Cyr.1.3.5,al.: [tense] aor. 1 inf. θίξαι v.l. for ψαῦσαι in Suid.s.v. θιγεῖν, θῖξαι v.l. for δεῖξαι in Arist.EN 1111a14.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > θιγγάνω
-
14 ἐξακοντίζω
A dart or hurl forth, launch,ἐ. τὰ δόρατα X.HG5.4.40
; φάσγανον πρὸς ἧπαρ ἐ. strike it home, E.HF 1149: c. dat., ἐ. τοῖς δόρασι, τοῖς παλτοῖς, X.HG4.6.11, An.5.4.25;ἐ. ἐπί τινα Plu.Art.9
;κατὰ συός D.S.9
Fr.29;- ίζεται τὸ αἷμα Gal.4.708
.b intr., dart away, [ὁ κάραβος] μακρὰν -ίζει Arist.HA 590b29
.2 metaph., freq. in E., ἐ. κῶλον τῆσδε γῆς, i.e. flee precipitately, Ba.665; ἐ. χεῖρας γενείου γονάτων τε dart out the hands towards his chin and knees [in supplication], IT 362; τοὺς Οδυσσέως πόνους ἐ. shoot forth, i.e. proclaim loudly, Tr. 444 (troch.);ταῦτα πρὸς τὰ σά Supp. 456
; soγλώσσῃ ματαίους ἐ. λόγους Men.1091
;τοσαύτην ἐ. πνοήν Antiph. 217.7
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐξακοντίζω
-
15 ἐξακοντίζω
ἐξ-ακοντίζω, (einen Wurfspieß heraus) schleudern; τοῖς δόρασιν, mit den Speeren schleudern. Auch φάσγανον πρὸς ἧπαρ, hineinstoßen; ὅσας χεῖρας ἐξηκόντισα, hastig ausstrecken; αἳ τῆςδε γῆς κῶλον ἐξηκόντισαν, schnell entfliehen aus diesem Lande; übertr., τί τοὺς Ὀδυσσέως ἐξακοντίζω πόνους, drohend verkünden; πρός τι, darauf erwidern; komisch πνοήν, vom Dampfe beim Kochen -
16 δύη
δύη, ἡ, Unglück, Elend = Att. Prosa κακοπάϑεια; Homer viermal, Odyss 14, 215. 338. 18, 53. 81; merkwürdig ist Odyss. 14, 338 ὄφρ' ἔτι πάγχυ δύης ἐπὶ πῆμα γενοίμην, Scholl. Ἀριστοφάνης δύῃ ἐπὶ πῆμα γένηται, ἀντὶ τοῠ ἐπὶ τῇ δύῃ· ἵνα μοι πῆμα ἄλλο γένηται. δύναται δὲ λείπειν ἡ ἐξ, ἵν' ᾖ ἐκ τῆς δύης ἐπὶ βλάβην ἔλϑοιμι; vgl. Odyss. 3, 152 ἐπὶ γὰρ Ζεὺς ἤρτυε πῆμα κακοῖο. Ueber die Abstammung des Wortes vgl. Apoll. Lex. Homer. p. 60, 32 u. Curtius Grundz. der Griech. Etymol. 1 S. 204. – Aeschyl Prom. 513 πημοναῖς δύαις τε; Eum. 562 ἀμηχάνοις δύαις, u. öfter; δειλαίᾳ συγκέκραμαι δύᾳ Soph. Ant. 1295; χωρεῖ πρὸς ἧπαρ γενναία δύη Ai. 918; sp. D., wie Nic. Al. 19 Th 920. Auch App. B. C. 4, 42.
-
17 θιγγάνω
θιγγάνω, fut. ϑίξω, gew. ϑίξομαι, wie Eur. Hipp. 1086; aor. ἔϑιγον, ϑιγεῖν; berühren, betasten, anrühren; gew. τινός, Pind. I. 1, 18; ϑιγγάνοντες χερσὶ ταυρείου φόνου Aesch. Spt. 44, das Stierblut berührend; ἀγαλμάτων 240; οἴακος ϑιγών Ag. 649; auch πολλὰ γοῦν ϑιγγάνει πρὸς ἧπαρ, 421, dringt bis ans Herz; vgl. Theocr. 1, 59; δεξιᾶς ἐμᾶς ϑιγών Soph. Phil. 1384, wie O. R. 760 von Schutzflehenden; ἐξ ἀειρύτου χοὰς κρήνης ἐνεγκοῦ δι' ὁσίων χειρῶν ϑιγών, indem du schöpfft mit reiner Hand, O. C. 471; übertr., λόγου κακοῦ γλώσσῃ ϑιγὼν καὶ πανουργίας Phil. 406; τῶν σῶν γονάτων Eur. Or. 382; γενείου χερί Bacch. 1317 u. öfter; neben ἅπτομαι ib. 617; einzeln in Prosa, ϑιγὼν αὐτῆς τῆς κεφαλῆς Xen. Cyr. 6, 4, 9, öfter bei Sp., wie Plut.; – c. dat. Pind. P. 4, 396. 8, 25. 9, 43 N. 4, 35; – σιγῆν, = ϑιγεῖν, dor., Ar. Lys. 1004. – Das Präsens ϑίγω ist nirgends sicher, daher auch nur ϑιγών u. ϑιγεῖν zu accentuiren, vgl. Schäf. zu Gregor. Cor. 990.
-
18 ἀκοντίζω
A hurl a javelin, τινός at one,Αἴαντος.. ἀκόντισε φαίδιμος Ἕκτωρ Il.14.402
, cf. 8.118; alsoΑἵας.. ἐφ' Ἕκτορι.. ἵετ' ἀκοντίσσαι 16.359
; ἀ. ἐς or καθ' ὅμιλον, Od.22.263, Il.4.490;ἔς τινας Th. 7.40
;εἰς τὸ φῶς ἐκ τοῦ σκότους X.An.7.4.18
: c. dat., of the weapon,ἦ καὶ ἀκόντισε δουρί Il.5.533
; ἀ. δουρὶ φαεινῷ ib. 611, al.;αἰχμαῖς Pi.I.1.24
: also c. acc.,ἀκόντισαν ὀξέα δοῦρα Od.22.265
;ἀκοντίζουσι θαμειὰς αἰχμὰς ἐκ χειρῶν Il.12.44
, cf. 14.422: abs., use the javelin,τοξεύειν καὶ ἀ. Hdt.4.114
, cf. Hp.Aër.17, Th.3.23, etc.:— [voice] Pass.,κῶλα.. ἐς πλευρὰ καὶ πρὸς ἧπαρ ἠκοντίζετο E.IT 1370
;ἀ. ἀπὸ τῶν ἵππων ὀρθός Pl.Men. 93d
.2 after Hom., hit or strike with javelin, or simply aim at,ἀ. τὸν σῦν Hdt.1.43
, etc.:—[voice] Pass., to be hit or wounded, E.Ba. 1098, Antipho 3.1.1, X.HG4.5.13.3 hurl, throw, ἑαυτούς, i.e. leap overboard, Ach.Tat.5.7; jettison cargo, Id.3.2: metaph., τινὰς εἰς ἄπειρον χρόνον Olymp.Alch.p.75B.5 metaph.,μῦθον Nonn.D.34.299
; μερίμνας ἀνέμοισιν ib.12.258.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἀκοντίζω
-
19 θιγγάνω
θιγγάνω, berühren, betasten, anrühren; ϑιγγάνοντες χερσὶ ταυρείου φόνου, das Stierblut berührend; πολλὰ γοῦν ϑιγγάνει πρὸς ἧπαρ, dringt bis ans Herz; δεξιᾶς ἐμᾶς ϑιγών, von Schutzflehenden; ἐξ ἀειρύτου χοὰς κρήνης ἐνεγκοῦ δι' ὁσίων χειρῶν ϑιγών, indem du schöpfst mit reiner Hand -
20 Plunge
v. trans.Plunging my sword into my heart: V. φάσγανον πρὸς ἧπαρ ἐξακοντίσας (Eur., H.F. 1149).Struggle: P. and V. σφαδάζειν (Xen.).Divers plunged in and sawed these ( stakes) off also: P. καὶ τούτους (τοὺς σταυροὺς) κολυμβηταὶ δυόμενοι ἐξέπριον (Thuc. 7, 25).——————subs.Leap: V. πήδημα, τό. ἐκπήδημα, τό, ἅλμα, τό (also, Plat. but rare P.), σκίρτημα, τό.Fall: P. and V. πτῶμα, τό (Plat.), V. πέσημα, τό.Woodhouse English-Greek dictionary. A vocabulary of the Attic language > Plunge
- 1
- 2
См. также в других словарях:
ήπαρ — Με την ονομασία αυτή αναφέρεται συνήθως στα ιατρικά συγγράμματα το συκώτι, όργανο που βρίσκεται στον δεξιό υποδιαφραγματικό χώρο μεταξύ του διαφράγματος και του εγκάρσιου κόλου· εντοπίζεται στο ανώτερο τμήμα του επιγαστρίου, μπροστά στο πάνω… … Dictionary of Greek
χωρώ — χωρῶ, έω, ΝΜΑ, και ασυναίρ. τ. χωράω Ν [χώρα / χῶρος] 1. (αμτβ.) (λόγιος τ.) (κυριολ. και μτφ.) προχωρώ, προβαίνω, κινούμαι προς κάτι (α. «η τράπεζα δεν σκοπεύει να χωρήσει σε μείωση τών επιτοκίων» β. «πόρρω γὰρ κεχώρηκε τῆς ἀνθρωπίνης φύσεως»,… … Dictionary of Greek
ακοντίζω — (Α ἀκοντίζω) 1. ρίχνω το ακόντιο, εξακοντίζω «ἀκοντίζων τὸν ὗν τοῡ μὲν ἁμαρτάνει, τυγχάνει δὲ τοῡ Κροίσου παιδὸς» (Ηρόδ.) 2. χτυπώ με το ακόντιο «ὲς πλευρὰ καὶ πρὸς ἧπαρ ἠκοντίζετο» (Ευρ.) νεοελλ. 1. χτυπώ, λαβώνω με τη ματιά «και την καρδιά μου… … Dictionary of Greek
σάκχαρα ή υδατάνθρακες — Οργανικές ενώσεις, πολυυδροξυλιωμένα παράγωγα, τα οποία περιέχουν στο μόριό τους αλδεϋδικές ή κετονικές ομάδες, ή άλλες ουσίες πιο πολύπλοκες, από τις οποίες προκύπτουν οι ενώσεις αυτές μετά την υδρόλυση. Το όνομα σ. δόθηκε πριν ένα αιώνα σε… … Dictionary of Greek
μέτρηση — (Ιατρ.). Ποσοτική ανίχνευση διαφόρων μεγεθών στον ανθρώπινο οργανισμό. Ενδεικτικά αναφέρονται οι εξής: 1)μ. της αγωγιμότητας των νεύρων. Πρόκειται για μέθοδο μ. της ταχύτητας, με την οποία μεταδίδονται οι ηλεκτρικές ώσεις κατά μήκος ενός νεύρου.… … Dictionary of Greek
καρδιά — Μυώδες κοίλο όργανο με τέσσερις χώρους, η λειτουργία του οποίου είναι θεμελιώδης για την κυκλοφορία του αίματος, καθώς παραλαμβάνει το αίμα από τις φλέβες και ως αντλία το τροφοδοτεί στις αρτηρίες. Η κ. του ανθρώπου βρίσκεται στο πρόσθιο μέσο… … Dictionary of Greek
πυλαίος — α, ο / πυλαῑος, αία, ον, ΝΑ, θηλ. και ιων. τ. πυλαίη, Α αυτός που ανήκει ή αναφέρεται στην πύλη νεοελλ. 1. (για σχηματισμό ή παθολογική κατάσταση) αυτός που συνδέεται με τη μεγάλη φλέβα μέσω τής οποίας αίμα πτωχό σε οξυγόνο από τον στόμαχο, το… … Dictionary of Greek
χολή — Προϊόν της έκκρισης του ήπατος, που προορίζεται να διευκολύνει τη λειτουργία της πέψης, στο έντερο. Σχηματίζεται κατά μεγάλο μέρος στα ηπατικά κύτταρα και, διαμέσου των χοληφόρων τριχοειδών, που βρίσκονται στο ηπατικό λοβίο, περνά τους χοληφόρους … Dictionary of Greek
έντερο — Το τμήμα του πεπτικού σωλήνα που περιλαμβάνεται μεταξύ του στομάχου και του δακτυλίου του πρωκτού. Διακρίνεται σε λεπτό έ., που αρχίζει από τον πυλωρικό σφιγκτήρα και απολήγει στην ειλεοτυλφική βαλβίδα, το οποίο είναι υπεύθυνο για το μεγαλύτερο… … Dictionary of Greek
μύτις — μύτις, ἡ (ΑΜ) μύτη, ρύγχος αρχ. 1. το μέρος τών σπλάγχνων τών μαλακίων που αντιστοιχεί στο ήπαρ 2. μυττίς * 3. (κατά τον Ησύχ.) «μύτις ἰχθύς θήλεια, ἥτις ἄνευ ἄρρενος οὐ νέμεται καὶ ὁ ἐν[ν]εός καὶ ὁ μὴ λαλῶν καὶ ὁ πρὸς τὰ ἀφροδίσια ἐκλελυμένος».… … Dictionary of Greek
σώμα — Γενικό όνομα που δίνεται σε μια ποσότητα ύλης. Σώματα επομένως είναι όλα τα αντικείμενα με τις ιδιότητες τους (σχήμα, διαστάσεις, βάρος κλπ.)· ουσία, αντίθετα, είναι η ποιότητα της ύλης από την οποία αποτελούνται τα σ. Για μεγαλύτερη ακριβολογία… … Dictionary of Greek